Kisasszonyok (Little Women) - film

Kisasszonyok (Little Women)

"Az elhatározás önmagában kevés, jónak lenni kemény munka, és sokszor a könnyebb utat választjuk, így aztán nem is teszünk meg érte mindent, amit kell."

(Louisa May Alcott: Kisasszonyok)

VISSZAFELÉ NÉZEK

Páskulyné Kovács Erzsébet
VISSZAFELÉ NÉZEK

Egy év elmúlt megint. Láthatatlan szárnya lelkembe visszaint.
Gondolatom támad: visszafelé nézek, hogyan is tettem meg ezt az elmúlt évet?
Igaz volt-e utam, ahogy Ő akarta? A nagy Isten: kinek minden, - birodalma!
Ki utam megszabta s én jól kicakkoztam, dehogyis törődtem, hogy vigyázzak
jobban cselekedeteim, szavaim súlyára: tetteimben az Ő szent akaratára.

Fáj a szívem, lelkem, mindent sírva bánok. Isten! A Fiadért mondd, hogy megbocsátok.
Ha van még kegyelem, ha van még irgalom, nézd múló életem, nézd elmúló napom.
Lehullnak, mint őszi erdőben levelek, mit megráznak hideg, borzongató szelek.
- Ilyen az Élet is, ma van, holnap nincsen. Búcsúzó év keze mozdul a kilincsen.

Marad minden terhe, itt hagyja vállamon: de egy halk imába Nevedet foglalom.
Én Istenem! Ki vagy, ki voltál és leszel, tudom, itt vagy velem, s mindent jóvá teszel.
Te voltál a kezdet, és Te leszel vége az Időnek, miben én csak porszem vagyok,
s ha semmi jót nem tettem csak egy mosolyt hagyok egy fáradt szívbe' bent,
s töröltem könnyeket: nem hiába éltem a múló éveket. 

Bízd rá magad, csak úgy, mint ezelőtt!
Újra kínál kegyelmet meg erőt.
Életed a kezébe veszi Ő:
Krisztusra nézz! Krisztusban a jövő!
(Füle Lajos)

A keresztény öltözködés és életmód áldása

A keresztény öltözködés és életmód  áldása

Ádám és Éva első öltözetéről Isten gondoskodott. Ő tudja, hogy ma is szükségünk van megfelelő ruházatra (Máté 6:25-33). Ruházatunkat az egyszerűség, szerénység, gyakorlatiasság, egészség és szépség elvei alapján válasszuk meg.

 

1. Egyszerűség. Az élet minden területéhez hasonlóan a keresztény befolyást áraszt azzal is, ahogy öltözködik. "A keresztény bizonyságtevés egyszerűségre szólít."

"Az, ahogy öltözködünk, bemutatja a világnak, kik és mik vagyunk - nem a viktoriánus korból ránk maradt törvényes követelmény értelmében, hanem Jézus iránti szeretetünk kifejezéseként."

2. Magas erkölcsi szint. A keresztények nem torzítják el jellemük szépségét olyan divat követésével, amely felébreszti "a test kívánságát" (1Jn 2:16). Mivel bizonyságot akarnak tenni másoknak, szerényen öltözködnek és viselkednek; nem hangsúlyozzák ki a test nemi vágyakat ébresztő részeit. A szerénység elősegíti az erkölcsi egészséget. A keresztény célja az, hogy Istent dicsőítse meg, nem pedig saját magát.

3. Gyakorlati és takarékos. A keresztények, mivel az Isten által rájuk bízott pénz sáfárai, takarékosan gazdálkodnak, nem "arannyal vagy drága öltözékkel" ékesítik magukat (1Tim 2:9). A gazdaságosság azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legolcsóbb ruhát veszik meg. A jobb minőségi cikkek gyakran hosszú távon gazdaságosabbak.

4. Egészséges. Nemcsak az étrend hat ki az ember egészségére. A keresztények kerülik azokat a divatos ruhákat, amelyek nem eléggé védik vagy nagyon szorítják testüket, vagy más módon rongálják az egészséget.

5. Báj és természetes szépség jellemzi. A keresztény megérti "az élet kérkedése" (1.Jn 2:16) elleni intést. Krisztus a liliomra utalva ezt mondta: "Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy" (Máté 6:29). Így szemléltette, hogy a menny szépségfogalmát báj, egyszerűség, tisztaság és természetes szépség jellemzi. A világi feltűnés, ahogy az a változó divatban látható, Isten szemében értéktelen (1.Tim 2:9).

A keresztények nem azzal nyernek meg hitetleneket, hogy úgy néznek ki és úgy viselkednek, mint a világ, hanem azzal, hogy vonzó és kellemes módon különböznek a világtól. Péter azt mondta, hogy a hitetlen házastársak "feleségük magaviselete által" megnyerhetők, "szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket." A külső ékesítése helyett - tanácsolta Péter - a hívők arra törekedjenek, hogy kialakuljon bennük "a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten elõtt" (1.Pét 3:1-4). 

A Szentírás ezt tanítja:

a. A jellem mutatja meg az ember igazi szépségét. Mind Péter, mind Pál kifejtette azt az alapelvet, amely a keresztény embert eligazítja az öltözködés területén: "Akiknek ékessége ne legyen külső... aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való" (1Pt 3:3). "Akarom azért, hogy... az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és arannyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, hanem amint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel" (1.Tim. 2:9-10).

b. Az egyszerűség összhangban van a reformációval és lelki megújulással. Amikor Jákób arra szólította családját, hogy szentelje magát Istennek, átadták Jákóbnak "mind az idegen isteneket, kik náluk valának, és füleikből a függőket", Jákób pedig elásta azokat (1Móz 35:2, 4).

Miután Izrael az aranyborjú imádásával megtagadta hitét, Isten megparancsolta neki: "Vesd le a te ékességeidet magadról, azután meglátom, mit cselekedjem veled." Ők pedig bűnbánattal "lerakták magokról... az ő ékességeket" (2.Móz 33:5-6). Pál világosan kijelenti, hogy a Szentírás ezt a hitehagyást feljegyezte "a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett" (1. Kor 10:11).

c. A hűséges sáfárkodás áldozatos életet igényel. Míg a világban sokan alultápláltak, a keresztények számára kísértést jelent az anyagiasság - kezdve a drága ruháktól, kocsiktól és ékszerektől a luxuslakásokig. Az életvitel és a külső megjelenés egyszerűsége éles ellentétbe állítja a keresztényeket a pogányok - a 20-21. századi társadalom - kapzsiságával, anyagiasságával és cifraságával, ahol az értékek inkább az anyagi dolgokra összpontosulnak, mint az emberekre.

A Szentírás a feltűnő kozmetikai szereket a pogánysággal és a hitehagyással azonosítja (2.Kir . 9:30; Jer 4:30). Ezért ami a kozmetikai szereket illeti, meggyőződésünk, hogy a keresztényeknek természetes, egészséges megjelenésre kell törekedniük. Ha a Megváltót magasztaljuk fel azzal, ahogy beszélünk, cselekszünk és öltözködünk, akkor mágnesként vonzunk embereket Krisztushoz.

Az Úr áldása a becsületes emberre

Az Úr áldása a becsületes emberre

„Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan. Áldást nyer az ilyen az Úrtól, igazságot a szabadító Istentől.”

(Zsoltár 24:4-5)

A tisztaság, őszinteség, becsületesség nem ennek a világnak az erénye. Aki sokra akarja vinni az életben, hamar rá kell ébrednie, hogy nem az imént felvázolt út vezet a csúcsra. Sokan tesznek ilyen megállapítást: „becsületes úton nagyon nehéz érvényesülni”. Ez a megállapítás teljesen igaz, valóban nagyon nehéz előre jutni, ha az ember nem nyúl becstelen eszközökhöz, megoldásokhoz.

Mai igénk azt tanítja, hogy más úton nem érdemes haladni, csak a becsületes úton. Isten áldása ugyanis csak a tiszta, egyenes, becsületes úton áradhat ránk. Az igazságtól mégoly csekély mértékben elhajló ügyeskedéseket, mesterkedéseket sem tudja Isten megáldani. Az Úr áldása nélkül is lehet élni (egy darabig), de nem érdemes! A sikernek nagy ára van: az áldások nélküli élet.

Az „ártatlan kéz” kifejezés a cselekedetek tisztaságára utal, a „tiszta szív” pedig a szándék, az indítékok őszinteségére. A világosságban, egyenes úton járó ember életét tudja csak az Úr megáldani. Aki nem csak áldást nyer, ami már önmagában is óriási ajándék, hanem „igazságot a szabadító Istentől”. Ez az igazság a bűntől való megszabadítást jelenti. Teológiai szakszóval megigazulás, vagy inkább megigazítás. Jóllehet az üdvösség nem cselekedetek által nyerhető el, hanem egyedül hit által. Ez az ige azonban nagyon világosan rámutat arra, hogy a hit akkor valódi, ha a cselekedetekben megmutatkozik. Ezen a vonalon a tettek és a hit szorosan összekapcsolódik.

Imádkozzunk ma reggel azért, hogy hétköznapi tetteink megjelenítsék hitünket, amellyel Istenbe kapaszkodunk. Engedjük, hogy Isten Szentlelke megtisztítson bennünket minden bűnös indítéktól. Cselekedjünk, beszéljünk, gondolkodjunk úgy, és éljünk olyan életet, amely Isten elveivel megegyezik. Teljes bizonyossággal számíthatunk az áldásokra, s ami még több ennél is, az örök életre. 

(Bicskei Róbert)

Jane Austen élete és művei

Jane Austen élete

A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Anyja Cassandra Austen, apja George Austen tiszteletes (1731-1805), anglikán plébános volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.

Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra. Sőt, kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.

1783-ban Jane és nővére, Cassandra rövid időre egyik nagybátyjuk testvéréhez, Mrs. Cawleyhoz költözött, hogy ott tanulhassanak. Mrs. Cawley Oxfordban élt, később pedig Southamptonba költözött. A testvérpárt egy járvány kitörése után hazahozták.

1785-1786 közt Jane-t és Cassandrát a readingi Abbey kollégiumba íratták, mely minden bizonnyal hasonlított az Emmában szereplő Mrs. Goddard iskolájára. Jane-t túl fiatalnak tartották, hogy hasznát lássa az iskolának, de anyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna sajátját”.

1800 vége felé hetvenhez közel járó apja hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul Bath-ba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött. Bath-ban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően beleszeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.

1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southampton-ba költöztek, ahol 1809-ig éltek.

1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptálta, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.

Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de az eljegyzést később felbontották.

Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.

1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el 1817. július 24-én.

Művei:

• Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), 1811
• Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice), 1813
• A mansfieldi kastély (Mansfield Park), 1814
• Emma (Emma), 1815
• Meggyőző érvek (Persuasion), 1818
• A klastrom titka (Northanger Abbey), 1818 (a regényt 1803-ban fejezte be, de csak 1818-ban adták ki)

Korai írások :

• Lady Susan
• Szerelem és barátság
• Catherine
• Charlotte

Megfilmesített művei

• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1938 - TV-film
• Pride and Prejudice – Talpig úriember 1940 – rendező: Robert Z. Leonard
• Emma - Emma 1948 - TV-film - rendező: Michael Barry
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1952 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Orgoglio e pregiudizio - Büszkeség és balítélet 1957 - olasz televíziós minisorozat - rendező: Daniele D'Anza
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1958 - televíziós sorozat
• Emma - Emma 1960 - TV-film - rendező: Campbell Logan
• Persuasion - Meggyőző érvek 1960 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Vier dochters Bennet, De - Büszkeség és balítélet 1961 - holland televíziós minisorozat
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1967 - televíziós sorozat - rendező: Joan Craft
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1971 - TV-film - rendező: David Giles
• Persuasion - Meggyőző érvek 1971 - televíziós minisorozat - rendező: Howard Baker
• Emma - Emma 1972 - televíziós minisorozat - rendező: John Glenister
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1980 - televíziós minisorozat - rendező: Cyril Coke
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1981 - TV-film - rendező: Rodney Bennett
• Mansfield Park - Mansfield Park 1983 - televíziós minisorozat - rendező: David Giles
• Northanger Abbey – Northanger Abbey 1986 – TV-film - rendező: Giles Foster
• Persuasion - Meggyőző érvek 1995 - TV-film - rendező: Roger Michell
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet (televíziós sorozat, 1995) - rendező: Simon Langton
• Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1995 – rendező: Ang Lee
• Emma - Emma 1996 - rendező: Douglas McGrath
• Emma – Emma 1996 – TV-film - rendező: Diarmuid Lawrence
• Mansfield Park – Mansfield Park 1999 – rendező: Patricia Rozema
• Kandukondain Kandukondain - Értelem és érzelem 2000 - rendező: Rajiv Menon
• Pride and Prejudice – Bűbájos büszkeség 2003 – rendező: Andrew Black
• Bride & Prejudice – Mátkaság és legényélet 2004 – rendező: Gurinder Chadha
• Pride & Prejudice - Büszkeség és balítélet 2005 - rendező: Joe Wright
• Mansfield Park - Mansfield Park 2007 - TV-film - rendező: Iain B. MacDonald
• Northanger Abbey - Northanger Abbey 2007 - TV-film - rendező: Jon Jones
• Persuasion - Tartózkodó érzelem 2007 -TV-film - rendező: Adrian Shergold
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 2008 - televíziós minisorozat - rendező: John Alexander

Még...