Szeretettel!

"Semmi a világon nem fogható a szerető szívhez (...). Ha a gyöngédséghez, a forró szeretethez még szeretetteljes, nyílt modor is járul, vonzóbb lehet a legélesebb elménél is."

(Jane Austen: Emma)

Büszkeség és balítélet

Könyvajánló

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Az öt hajadon leánygyermekkel büszkélkedő Bennet család még nem sejti, hogy a szomszéd birtokot megvásárló ifjú, vagyonos nemesember és legjobb barátja akaratlanul is alaposan felforgatják majd a családtagok hétköznapjait. Szenvedélyes mulatságok, intrika és pletyka, szerelmi incselkedés és féltékeny bosszú története ez, amelyben egy ifjú hölgy mindenki eszén túljár, és tűzön-vízen át megtalálja a boldogságát. 

Jane Austen utánozhatatlan ironikus humora és a XIX. századi Anglia tarka korrajza teszi páratlanul
szórakoztatóvá az írónő legismertebb, és legtöbbször filmre vitt romantikus regényét.

Filmajánló

"Mindennap erősödik az a hitem, hogy az emberi jellem állhatatlan, s az emberekben akkor sem lehet bízni, ha szilárdnak vagy értelmesnek látszanak."
(Jane Austen)

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

"Úgy látom, ön nem számol a barátság és a szeretet hatalmával. Gyakran előfordul, hogy teljesítjük olyan ember kérését, akit szeretünk, s nem várunk arra, hogy érvekkel győzzön meg."

"- Sokszor csupán a saját hiúságunk csal meg bennünket. A nők szívesen képzelik, hogy üres bókok mély érzéseket fejeznek ki.
- A férfiak pedig tesznek róla, hogy ezt képzeljük."

"Kezdetben még szabad a szívünk - mi sem természetesebb, mint hogy egyik személyt jobban kedveljük a másiknál; de igazán beleszeretni valakibe, minden bátorítás nélkül: ehhez kevés embernek van mersze."

"Egy szép vagyonnal rendelkező, nőtlen férfi nem lehet meg feleség nélkül. Ez mindenki szerint alapvető igazság. Ez az igazság oly rendíthetetlenül él a vidéki családok gondolkodásában, hogy amint effajta legényember érkezik a környékükre, máris úgy tekintenek rá, mint valamelyikük lányának jogos tulajdonára, függetlenül attól, hogy a szóban forgó úr milyen érzéseket táplál és miféle nézeteket vall."

"Ez a kifejezés, hogy "fülig szerelmes" annyira elcsépelt, annyira határozatlan és bizonytalan, hogy már alig jelent valamit. Éppoly gyakran alkalmazzák a félórás ismeretségekből származó érzésekre, mint a komoly, mély vonzalomra."

"A hölgyek képzelete igen gyorsan száguld, s egy pillanat alatt a tetszéstől a szerelemig, a szerelemtől a házasságig szökken."

"A büszkeség inkább azzal függ össze, hogy mi a véleményünk önmagunkról, a hiúság azzal, hogy milyen legyen rólunk mások véleménye."

"Az beszél többet, aki kevesebbet érez."

"A belenyugvás csak akkor tökéletes, ha meghiúsult vágyaink tárgya szemünkben már veszít valamit értékéből."

Forrás
Facebook -  Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Megpróbáltatások idején ....

Film: Tartozkodó érzelem

"Megpróbáltatások idején valóban megnyilvánulhat az emberi lélek nagysága, de sokszor önzés és türelmetlenség uralkodik a betegszobában, nem pedig nagylelkűség vagy lelkierő."

(Jane Austen: Meggyőző érvek) 

Értelem és érzelem

Könyvajánló

Jane Austen : Értelem és érzelem

A XVIII–XIX. század fordulóján a pénz s az önérdek uralkodik Angliában. A két Dashwood nővérnek, akinek se vagyona, se rangja, keményen meg kell küzdenie az előítéletekkel, hogy elnyerjék a férfit, akire szívük igaz szerelmével vágynak. A mások iránt megértő, végtelenül tisztességes Elinor fegyvertelen az olyan szerencsevadászokkal szemben, mint vetélytársnője, Lucy Steele, míg Marianne, aki megingathatatlanul hisz a szív szavában, egy gátlástalan férfi hálójába keveredik. 

Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról s természetesen reményről és boldogságról mesél, s közben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat.

Filmajánló

"Nem a szavaink vagy a gondolataink tesznek azzá, akik vagyunk, hanem a tetteink... vagy azok hiánya."

(Jane Austen)

Jane Austen élete és művei

Jane Austen élete

A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án. Anyja Cassandra Austen, apja George Austen tiszteletes (1731-1805), anglikán plébános volt. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Öt bátyja, egy öccse és egy nővére volt. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.

Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra. Sőt, kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.

1783-ban Jane és nővére, Cassandra rövid időre egyik nagybátyjuk testvéréhez, Mrs. Cawleyhoz költözött, hogy ott tanulhassanak. Mrs. Cawley Oxfordban élt, később pedig Southamptonba költözött. A testvérpárt egy járvány kitörése után hazahozták.

1785-1786 közt Jane-t és Cassandrát a readingi Abbey kollégiumba íratták, mely minden bizonnyal hasonlított az Emmában szereplő Mrs. Goddard iskolájára. Jane-t túl fiatalnak tartották, hogy hasznát lássa az iskolának, de anyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna sajátját”.

1800 vége felé hetvenhez közel járó apja hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul Bath-ba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött. Bath-ban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően beleszeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.

1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southampton-ba költöztek, ahol 1809-ig éltek.

1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptálta, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.

Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de az eljegyzést később felbontották.

Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melynek következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.

1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el 1817. július 24-én.

Művei:

• Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), 1811
• Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice), 1813
• A mansfieldi kastély (Mansfield Park), 1814
• Emma (Emma), 1815
• Meggyőző érvek (Persuasion), 1818
• A klastrom titka (Northanger Abbey), 1818 (a regényt 1803-ban fejezte be, de csak 1818-ban adták ki)

Korai írások :

• Lady Susan
• Szerelem és barátság
• Catherine
• Charlotte

Megfilmesített művei

• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1938 - TV-film
• Pride and Prejudice – Talpig úriember 1940 – rendező: Robert Z. Leonard
• Emma - Emma 1948 - TV-film - rendező: Michael Barry
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1952 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Orgoglio e pregiudizio - Büszkeség és balítélet 1957 - olasz televíziós minisorozat - rendező: Daniele D'Anza
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1958 - televíziós sorozat
• Emma - Emma 1960 - TV-film - rendező: Campbell Logan
• Persuasion - Meggyőző érvek 1960 - televíziós minisorozat - rendező: Campbell Logan
• Vier dochters Bennet, De - Büszkeség és balítélet 1961 - holland televíziós minisorozat
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1967 - televíziós sorozat - rendező: Joan Craft
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1971 - TV-film - rendező: David Giles
• Persuasion - Meggyőző érvek 1971 - televíziós minisorozat - rendező: Howard Baker
• Emma - Emma 1972 - televíziós minisorozat - rendező: John Glenister
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet 1980 - televíziós minisorozat - rendező: Cyril Coke
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 1981 - TV-film - rendező: Rodney Bennett
• Mansfield Park - Mansfield Park 1983 - televíziós minisorozat - rendező: David Giles
• Northanger Abbey – Northanger Abbey 1986 – TV-film - rendező: Giles Foster
• Persuasion - Meggyőző érvek 1995 - TV-film - rendező: Roger Michell
• Pride and Prejudice - Büszkeség és balítélet (televíziós sorozat, 1995) - rendező: Simon Langton
• Sense and Sensibility – Értelem és érzelem 1995 – rendező: Ang Lee
• Emma - Emma 1996 - rendező: Douglas McGrath
• Emma – Emma 1996 – TV-film - rendező: Diarmuid Lawrence
• Mansfield Park – Mansfield Park 1999 – rendező: Patricia Rozema
• Kandukondain Kandukondain - Értelem és érzelem 2000 - rendező: Rajiv Menon
• Pride and Prejudice – Bűbájos büszkeség 2003 – rendező: Andrew Black
• Bride & Prejudice – Mátkaság és legényélet 2004 – rendező: Gurinder Chadha
• Pride & Prejudice - Büszkeség és balítélet 2005 - rendező: Joe Wright
• Mansfield Park - Mansfield Park 2007 - TV-film - rendező: Iain B. MacDonald
• Northanger Abbey - Northanger Abbey 2007 - TV-film - rendező: Jon Jones
• Persuasion - Tartózkodó érzelem 2007 -TV-film - rendező: Adrian Shergold
• Sense and Sensibility - Értelem és érzelem 2008 - televíziós minisorozat - rendező: John Alexander

Még...