Füle Lajos
HÁROMSZÁZHATVANÖT NAPON
Háromszázhatvanöt napon
kerítés voltál, oltalom
elöl és hátul, lenn s felül,
hogy el ne vesszünk, emberül.
Ha ránk vallottak bűneink,
kegyelmet adtál már megint,
s ha tán hűségünk meglazult,
vessződ, botod lett vigaszunk.
Szilveszter napján újra ép
lelkünk falán a régi kép:
a Golgotán a szent kereszt,
s tekinteted, mely nem ereszt.
Áldott Újévet kedves Mindnyájatoknak!
