2012. január 28.

Becsületszó



Lukács 7,18-23 

"...és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem"
(23.v.)

Becsületszó

Mint a futótűz, elterjedt a hír: Jézus feltámasztott egy halott gyermeket. (11-17.v.) A hír megérkezett a sivatagba, Keresztelő Jánoshoz is. De János nem hagyta magát néhány csoda hírével meggyőzni. Csak a Jézus szájából származó szóban bízott, akkor is, amikor elérte élete célját. János Jézus előfutára, neki kell beszélnie róla, és nagyságát hirdetni (Luk 3,1-20). Jánossal ellentétben a tanítványok ismerték a csodákat, amiket Jézus véghezvitt, saját szemükkel látták ezeket. De számukra ez sem volt elég, nekik is Jézus szájából kellett hallaniuk. A szó többet ért nekik, mint a csoda. Manapság gyakran lehet hallani ezt a mondatot: Akkoriban könnyű volt hinni, mindenki számára láthatóak voltak a csodák, ha ez ma is így lenne, sokkal több ember hinne Jézusban. Úgy gondolom, hogy nincs különbség. Nem Jézus csodái azok, amik meggyőzik az embereket, hanem a szava az, aminek olyan nagy hatalma van, hogy az embereket irányváltásra készteti. Az Ő szava: "Elvégeztetett!" – győzte le a halált és ajándékozott nekünk örök életet.

Elgondolkodtató: 
Bízom Jézus ígéreteiben? Az Ő szava becsületszó számomra is? 

Ajánlott igeszakasz:
Jelenések könyve 19,11-16.

FÉNYSUGARAK - 2009.

"Az élet túlságosan rövid ahhoz, hogy huzamosabb időn át haragudjunk az emberekre, és mindent elraktározzunk, ami fáj."
(Charlotte Bronte)