2015. február 1.

IMÁDSÁG A TISZTASÁGÉRT



IMÁDSÁG A TISZTASÁGÉRT

"Fordítsd el tekintetemet, hogy ne nézzek hiábavalóságra, 

a te utadon éltess engem!" 
(Zsoltárok 119,37)

A zsoltáros tudta, hogy teljesen rá van utalva Istenre a lelki tisztaság érdekében. Ezért nem magában bízik, hanem Istenben. Jézus mondta: "nélkülem semmit sem tudtok cselekedni" (János 15,5). Be kell látnunk nekünk is, hogy önmagunkban nincs erőnk a tisztaságra, csak Isten az, aki segíthet. Önmagunkban csak bűnre vagyunk képesek. Alázzuk meg tehát magunkat Isten előtt, és ismerjük el saját tehetetlenségünket, s mondjuk el neki, hogy bízunk az ő megszentelő erejében!
Ha ezt tudjuk, akkor ebből rögtön következik az imádság. Mert ha csak az Úr az, aki segíthet, akkor nyilvánvaló, hogy a tisztasághoz vezető út az imádságban rejlik, az ő nevének segítségül hívásában. A zsoltáros tudta ezt, azért kérte Istent, hogy "Fordítsd el tekintetemet, hogy ne nézzek hiábavalóságra". Hiszed-e azt, hogy Isten mindezt megteheti veled is? Most segítségül hívhatod az Urat, és kérheted, hogy támogasson téged a tisztaságban.
Aki az Úrhoz imádkozik, mégpedig erkölcsi tisztaságért, azt Isten meghallgatja, megőrzi majd a bűntől, és meg fogja szentelni őt mindenestől. Kérd te is: Uram, "a te utadon éltess engem"! 

/Borzási Pál Zoltán/