"Hittel lenni Isten iránt annyit jelent, mint teljes
bizonyossággal ígérni önmagunknak és várni Istentől mindazt, amire
szükségünk van. Mivel azonban a hit, ha egy kevés is van bennünk, rögtön
imádkozásra fordul, és Isten kegyelmének az ige által megmutatott
tárházaihoz hatol, hogy ezeket élvezze, ezért kapcsolja Krisztus a
hithez az imádkozást. ...kimutatja Krisztus, hogy csak azok hisznek
igazán, kik az ő jóságában és ígéreteiben bizakodva, alázatosan
fordulnak őhozzá. ...a hit nem egyéb az Isten jóságán megnyugvó
bizonyosságnál, mely kételkedést nem enged meg. Krisztus ugyanis csak
azokról hiszi el, hogy hisznek, kik kétség nélkül állítják, hogy Isten
kegyes őhozzájuk és nem kételkednek azon, hogy megadja nekik, amit
kérnek.
...a hit igazi próbája a kérésekben áll. ...Krisztus, mikor a hit szabályának veti alá a könyörgéseket, nem bocsátja szabadjukra az emberek óhajait, hogy tetszésük szerint bármit kívánjanak. Úgy kell ugyanis lenni, hogy a Szentlélek Isten igéjével zabolázza meg és kényszerítse engedelmességre minden indulatunkat. Határozott és kérésünk iránt való minden kétkedéstől mentes bizakodást kíván Krisztus. De honnan vegye ezt az emberi elme, ha nem Isten igéjéből?"
...a hit igazi próbája a kérésekben áll. ...Krisztus, mikor a hit szabályának veti alá a könyörgéseket, nem bocsátja szabadjukra az emberek óhajait, hogy tetszésük szerint bármit kívánjanak. Úgy kell ugyanis lenni, hogy a Szentlélek Isten igéjével zabolázza meg és kényszerítse engedelmességre minden indulatunkat. Határozott és kérésünk iránt való minden kétkedéstől mentes bizakodást kíván Krisztus. De honnan vegye ezt az emberi elme, ha nem Isten igéjéből?"
(Kálvin János)
