Charlotte Bronté idézetei
"Setét napok, ha jőnek
Fojtsd el félelmedet,
A bátor mindig győzhet
A félelem felett."
"A legfőbb emberi tudás önmagunkat ismerni, s a célt, ahová lépteink visznek."
"Egy szóba sokszor több szívélyességet lehet szorítani, mint sokba."
"A
jókedv - úgy tűnik - éppannyira függ attól, hogy állnak a dolgok
bennünk, mint attól, hogy állnak rajtunk kívül és körülöttünk."
"Az élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén".
"Nagyon
jól tudom, hogy az emberi természet mindenütt emberi természet marad,
cseréptető alatt is, zsindely alatt is, és minden emberben, amíg csak
lélegzik, kisebb vagy nagyobb arányban keveredik a bűn és az erény, s
ezt az arányt nem a társadalmi helyzet határozza meg."
"Ha
nem szeretem őt olyan mérhetetlenül, e pillanatban talán megütköztem
volna különös hangsúlyán és arcának szinte vad kifejezésén. De így, hogy
ott ültem hozzásimulva, felszabadultan az elválás lidércnyomása alól,
csak arra a mennyei boldogságra tudtam gondolni, hogy ő is szeret."
"Az ő társaságában éreztem csak igazán, hogy élek, benne élek, és ő bennem él."
