"A jóságos tekintetű ember áldott lesz,
mert ad kenyeréből a nincstelennek."
(Példabeszédek 22:9)
A tekintetünk sok mindent elárul rólunk. A test lámpása a szem. Ha a szemünk tiszta, az egész testünk világos – mondja Jézus. Ismert közmondásunk is alátámasztja ezt: A szem a lélek tükre. Igénk pedig egyenesen jóságos tekintetű emberről beszél. Te ismersz ilyen embert? Magadat annak tartod? Neked ki jut eszedbe a jóságos tekintetről? S mi van azokkal, akik megjátsszák magukat? Vannak emberek, akiknek tekintete jóságosnak tűnik, de nem segítőkészek. Pedig a kettőnek együtt van igazán értelme és értéke. Igénk szerint a jóságos tekintetű ember észreveszi a másikat, a nyomorultat, és szívesen ad a sajátjából. Ehhez pedig Isten áldása társul. Előttünk van tehát a követendő példa.
(Katona Béla)
